Gáborjánháza
Elhelyezkedése:
Lentitől tíz, Rédicstől öt km-re, a szlovén határtól néhány méterre találjuk a falut. A határral párhuzamosan futó bekötőúttal csatlakozik a 86-os, illetve a 75-ös főútra. Határában a Nagy-ásás nevű csatorna és a szlovén oldalon csordogáló Határ-patak található.
A falu története, nevének eredete:
A település nevét 1389-ben említik először: Gabrianhazának hívják ekkor. Az első említést tartalmazó oklevél az alsólendvai Bánffyak birtokjegyzéke, tehát ekkor már biztosan ők a település urai.
A trianoni döntések következtében az anyaországban maradt hetési falvak templom és pap nélkül maradtak. Ezért a dobronaki plébániától elszakított községek 1932-ben templom építésébe kezdtek. 1928-ban önálló lelkészsége lett Hetésnek. 1932 és 1934 között épült fel a templom Esterházy Pál kegyúr adományával és a környező falvak összefogásával. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. A búcsú napja ezért aug. 15-e.
Harangját 1626-ban Grazban öntötték, melyet a falu ajándékba kapott 1942-ben (más források szerint Hetés vásárolta meg). A paplak 1939-ben épült.
A templom emléktábláján a következő szöveg olvasható:
1927-1934.
Az ősi lendvavásárhelyi plébániatemplom helyett,
amelyet Trianon elszakított,
épült ez a templom az elárvult öt község
hívei számára, hogy benne az ép
Magyarországért is feltörő imákat meghallgassa
a magyarok Patrónája.
A falu nagy tisztelettel beszél a szeretett plébános úrról, Nemes Istvánról, aki 1928-ban került Gáborjánházára. Az iskola államosításáig ő volt a Zalaszombatfai Római Katolikus Iskola vezetője. 1979-ben hunyt el, a gáborjánházi temetőben alussza örök álmát.
Az egyházközség templomát 1994-ben felújították, a munka mintegy kétmillió forintba került.
Természeti adottságok:
A gazdag erdők és virágos rétek kínálnak izgalmas látnivalót a természetjáróknak.
Hagyományok, ünnepek, látnivalók:
A községben Nagyboldogasszony napjához kötődik a búcsú, ilyenkor kirakodóvásár és szentmise várja a látogatókat.
A településen a múlt században működött egy hetési szőtteseket készítő üzem, melyet a község vezetői újra szeretnének elindítani.
A katolikus templom előtt emlékmű tiszteleg a világháborúban elesett hősök tiszteletére.
A falu határában látható keresztet a 19. században állították.
|